1914
A fiú megszületik.
Az első gyermek a szolnoki vasutas családban. A szülők boldogságát beárnyékolja a nyár közepe óta dúló háború. 1914 október végére közelíti a nyolcszázezret az Osztrák ̶ Magyar Monarchia kötelékében elesett katonák száma. A rettegett járvány, a kolera is közel. A miniszterelnök, gróf Tisza István ezért járja a vidéket, október 26-án, a szolnoki fiú születésének napján éppen Máramarosszigeten tanulmányozza az ország közegészségügyi felkészültségét. Tárgyal a felállítandó kolerabarakkokról és hangsúlyozza a kolerabetegek szigorú elkülönítését. A tanítás azonban nem szünetelhet, amit másnapi szatmári látogatásán megerősít. Hiába foglalja le a katonaság az iskolákat, óra nem maradhat el. A Fiút a boldog szülők három nap múlva, azon a napon, amikor az újságok címlapjukon hozzák a háborút okozó szarajevói merénylet elkövetőinek elítélését, a szolnoki ferences templomban megkereszteltetik. A szarajevói főtörvényszék öt merénylőt kötél általi halálra, egyet életfogytiglanra, hármat – köztük a ravaszt meghúzó Gavrilo Principet – húsz év fegyházra ítéli.
1952
A fiút elítélik.
Az október 28-án kezdődő háromnapos tárgyaláson Zana Albert, Ari László és Farkas Ferenc ávósokat, valamint a szolnoki fiút, Sándor István szalézi szerzetest a kommunista bíróság halálra ítéli. A nem jogerős ítélet kihirdetése után az ügyész Zana Albertet nem ajánlja kegyelemre, a többieket igen. A tárgyalótermi procedúrára az érintett vádlott-társ, Ádám László tartományfőnök atya így emlékezik: „Zárt tárgyalás volt, vagyis tanúk nélkül. Pedig hát mindegyikünk száz és száz elfogulatlan, szavahihető tanút tudott volna benevezni, meghívatni. A közvádló egyenként olvasta fel a vádiratokat, kezdve az alsó sor elsőjével. Akkor tudtam meg, mit is keresünk mi a Katonai Ügyészségen, meg a Hadbíróságon. Állítólag Ávós szervezkedés történt a rendszer megdöntésére, magas rangú tisztek meggyilkolására stb. céllal… Mikor Sándorra került a sor, őt vádolták a szervezkedés irányításával. Állítólag ő gyűjtötte össze a vádlottakat budai kegyhelyeken, haditaktikai játékokkal, térképészettel stb. szórakoztatta ifjú barátait. Engem az állam megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedéssel, államtitkoknak külföldre, így USÁ-ba, Olaszországba szóló adatközléssel, dollár és valuta csempészéssel vádoltak. Varga Aladárnak azt rótták fel, hogy őhozzá járt gyakran Sándor titkos kioktatásokra. Szitkey hosszú bűnlajstromára viszont azt domborították ki, hogy pénzt adott Sándornak, hogy átléphesse az osztrák határt, meg hogy stencilezett nyomtatványokkal lázította a „jámbor” templomlátogatókat…” A halálos ítélet kihirdetésének napján Schiller tragédiája, az Ármány és szerelem van műsoron a Nemzeti Színházban. A Puskin moziban az Így győztünk az olimpián című filmet vetítik. Moszkvában ötmillió példányban adják ki Sztálin legutóbbi pártkongresszuson elhangzott beszédét. Mindenszentek ünnepe közeleg…
2013
A fiú mennybe megy.
Havasi József atya szavai sokunk fülébe csengenek: „Szebb ajándékot a Jóistentől nem kaphattam, mint azt, hogy 2013-ban Sándor Istvánt az oltáron mint Boldogot tisztelhetem.”
A Sándor István vértanú szalézi testvér boldoggá avatására vonatkozó dekrétumot Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Ügyek Kongregációja prefektusa, Ferenc pápa követe olvassa fel október 19-én Budapesten, a Szent István-bazilika előtti téren. „A vértanúk úgy világítanak, mint csillagok a sötét égen, hogy megvilágítsák a szeretet útjait, a megértést és a kölcsönös tiszteletet az emberi rosszindulattal szemben.” ̶ fogalmazott Amato atya, aki Sándor Istvánt a keresztény élet fáradhatatlan mesterének nevezte. Sem szülei, sem testvérei nem élhették meg e boldog októberi napot.
