Boldog Sándor István
Életvonal
SDB
„Sándor István egész életében mélyen vallásos ember volt, aki minden életkörülmény között méltósággal és következetességgel válaszolt szalézi hivatása követelményeire.”
– Don Pierluigi Cameroni SDB: Il messaggio di Stefano Sándor, salesiano coadiutore
1914. október 26.
Született Szolnokon.
1914. október 29.
Megkeresztelik a szolnoki ferences templomban.
1925. május 11.
A bérmálás szentségében részesül.
1928. június 29.
Befejezi a négyosztályos polgári iskolát.
1931
Befejezte a szolnoki Fémipari Szakiskolát, és vasesztergályosként kezdett dolgozni.
1932
Először jelentkezik a szaléziakhoz, de a szülői beleegyezés hiányában sikertelenül.
1932-1935
Különböző vállalatoknál dolgozik rézöntőként és esztergályosként, majd napszámos a MÁV-nál.
1935. december 13.
Másodszor kéri felvételét a szaléziakhoz.
1936. február 12.
Belép a rákospalotai Clarisseumba.
1936. május 28.
Felvételét kéri a noviciátusba, de kérését nem fogadják el.
1937. szeptember 18.
A tartományfőnök Mezőnyárádra küldi.
1938. április 1.
Megkezdi a noviciátust Mezőnyárádon.
1940. szeptember 8.
Letette első, ideiglenes szerzetesi fogadalmát.
1938–1939
Behívják katonai szolgálatra.
1939. augusztus. 30.
Sándor István újrakezdi a noviciátust.
1940. szeptember 8.
Első fogadalomtétele.
1940
Elkezdi nyomdászi munkáját a rákospalotai szalézi nyomdában.
1941–1945
Híradós katonaként szolgált a második világháború alatt.
Ismét behívják katonának, távírdászként a frontra vezénylik. Részt vesz a Don-kanyar melletti ütközetekben, majd amerikai hadifogságba kerül Németországban. Kiszabadulása után hazatér Magyarországra.
1945. november 5.
Nyomdászsegédi oklevelet szerez.
1946. július 24.
Örökfogadalmat tesz.
1949. január 20.
Nyomdászi mestervizsgát tesz.
1946–1950
Munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai Katolikus Ifjúmunkás Szervezetben (KIOE).
1950-1951
A mezőnyárádi noviciátusban tartózkodik, majd hazatér Szolnokra.
1950
A szerzetesrendek feloszlatása után is folytatta ifjúságnevelő tevékenységét illegálisan.
1951-1952
Kiss István álnéven Budapesten él, a Persil Műveknél dolgozik, ekkoriban is komoly szervezői munkát végez és folytatja találkozóit volt növendékeivel.
1952. július 28.
Letartóztatják. A Katonai Bíróság Fő utcai börtönébe szállítják, ahol kínzásoknak és erőszakos vallatásnak vetik alá.
1952. október 28–30.
Elsőfokú tárgyalás a Budapesti Hadbíróságon.
1953. március 12.
A Katonai Felsőbíróság mint másodfokú bíróság jogerőre emeli a halálos ítéletet.
1953. május 23.
Kegyelmi kérvényét elutasítják.
1953. június 8.
Kivégzése.
1990
Az 1990. évi XXVI. tv. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról semmissé nyilvánítja a Sándor István terhére hozott ítéletet is.
1999. november
Posztumusz kitüntetésben részesíti a magyar kormány.
2006. május 24.
A boldoggáavatási eljárás egyházmegyei szakaszának megnyitása.
2007. december 8.
Az egyházmegyei eljárás lezárása.
2008. november 14.
Az egyházmegyei eljárás érvényességének kinyilvánítása.
2011. április 27.
A Positio átadása.
2013. március 27.
Ferenc pápa engedélyezi Sándor István boldoggá avatását.
2013. október 19.
